Alkoholizmus és felépülés
Alkoholbetegnek tekintjük azokat az egészségügyi ellátásra szoruló rendszeres italfogyasztókat, akik italfogyasztásuk következtében személyiségi, magatartási, társadalmi életviteli formában súlyosan sérültek, az alkohollal pszichés függőségbe kerültek vagy/és szomatikusan is károsodottak. (…) Az alkoholbetegség multifaktoriális eredetű betegség, amelynek kialakulásában genetikai, biológiai, személyiségi és szociokulturális tényezők egyaránt szerepelnek.
Az alkoholizmus krónikus, progresszív, primer és halálos betegség. Önálló kórkép, tehát nem más betegség szövődménye, általában lassan alakul ki, férfiak esetében 12-15, nőknél 8-12 év alatt. Az alkoholizmus megfelelő kezelés híján a tapasztalatok szerint folyamatosan rosszabbodik, és előbb-utóbb – közvetlen, vagy közvetett okai, szövődményei miatt – a beteg idő előtti halálával végződik.
Az alkoholbetegség kialakulásának szakaszai:
A kezdeti (tüneti) fázis:
- Prealkoholos fázis (az ivás eseti vagy folyamatos)
- feszültség, szorongás csökkentésére fogyaszt alkoholt
- tolerancia fokozódás jellemzi.
- Prodromális fázis
- italfogyasztáshoz kapcsolódó emlékezetzavar (amnézia)
- titokban iszik
- az itallal való fokozott törődés
- kezdeti „mohó” ivás
- bűntudat kialakulása
- alkoholos téma kerülése
- gyakrabban jelentkező amnéziás állapotok.
Kritikus fázis:
- kontrolvesztés
- ivási magatartás racionalizálása
- alkoholizálása és az ennek megfelelő körülmények szociális nyomása
- nagyvonalúság és
- agresszív munkamódok kialakulása
- állandó lelkiismeretfurdalás
- abstinens periódusok
- ivási szokások megváltozása
- barátok elvesztése
- munkahelyi problémák
- alkoholra koncentráló magatartás
- érdeklődés vesztése
- interperszonális kapcsolatok átértékelése
- kifejezett önsajnálat
- menekülési stratégia a helyzetek megoldására (szökés)
- családi szokások változása
- indokolatlan indulati reakciók
- alkoholos italok tartalékolása
- táplálkozás elhanyagolása
- első kórházi felvétel
- potenciazavarok
- alkoholos féltékenység
- rendszeres reggeli ivás.
Krónikus vagy végfázis:
- prolongált intoxicatiók (tivornyák)
- kifejezett etikai hanyatlás
- gondolkodási zavar
- alkoholos pszichózis
- szociálisan alacsonyabb helyzetű ivócimborák (dekadációs ivás)
- technikai produktumok ivása (bármit megiszik)
- toleranciavesztés
- indokolatlan félelmek
- tremor (remegés, kézremegés)
- pszichomotoros gátoltság (az összetett mozgások kifejezett zavara észlelhető)
- kényszeres ivás
- vallási fantáziák kialakulása
- a racionalizációs rendszer csődbe jutása.
Az alkoholizmus hatékony kezelése nem a betegség „meggyógyítását” célozza (mivel az a tudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan), hanem a szüneteltetését, amit már kialakult alkoholfüggőség esetén kizárólag a teljes absztinenciával lehet elérni. Aki egyszer alkoholfüggővé vált, annak számára egyszer s mindenkorra elveszett a szociális, társasági alkoholfogyasztás lehetősége. Az alkoholbetegség és szövődményeinek kezelése évekig tartó főleg járó beteg ellátást, gondozást igényel. A kezdeti esetleges kórházi kezelés az alkoholmegvonási szindróma rendezése céljából 8-10 napot vesz igénybe (delirium tremens esetén sokkal hosszabb is lehetséges). Szövődménymentes esetekben a prognózist a további gyógykezelés elfogadása, a beteg motivációja befolyásolja.
Az alkoholmentesség abszolút követelmény a függőségben, relatív a káros használat esetében, mennyiségi követelmény lehet a kockázati alkoholfogyasztásban – de sohasem egyedüli: elérése, megtartása csak részeredmény, feltétele a teljesebb emberi jólétet jelentő rehabilitációnak. A sikerrel felépülni vágyónak ugyanis távolról sem csupán az a feladata, hogy csökkentse, vagy „abbahagyja az ivást”. Ez a lépés önmagában nem több, mint „elsőfokú változás”. Az alkoholizmus esetében ez szárazság és józanság alapvető különbségeként fogalmazható meg: a „száraz alkoholista” kétségbeesett erőfeszítéseket tesz arra, hogy ne igyon, de ebben az állapotban semmilyen örömet nem talál. Megváltoztatta a rendszer egyik elemét, de maga a rendszer (személyisége, gondolkodásmódja, életvitele, családi és munkahelyi környezetéhez való viszonya) változatlan maradt. Továbbra is az alkoholról szól az élete, csak most annak a hiányáról.
Száraz Józan
megfosztottság érzése megszabadulás érzése
„tartsd magad” „tedd könnyedén”
örömtelen élet örömteli élet
kiközösítettség érzése új közösség
magányosság, egyedüllét támogató csoport
stagnálás, visszacsúszás személyiségfejlődés, építkezés
A „szárazsággal”, vagyis a szer puszta elhagyásával szemben a „józanság” jelentése a teljes absztinencia, vagyis lehetőség szerinti a teljes szermentesség (ami vonatkozik a választott szeren kívül minden más, függőséget okozó kémiai szerre vagy viselkedésformára) örömteli, boldog és derűs állapot, amelyben a szenvedélybetegnek már van jövőképe, és amelyben megkezdődhet a pótlólagos személyiségfejlődés.
Az alkoholbetegnek számára akkor nyílhat meg a felépülés felé vezető út, ha belátja és elfogadja saját betegségét, a józanodáshoz segítséget kér, és ennek mentén életmódjába beépíti azokat a változásokat, amelyek elengedhetetlenek a tartós absztinencia és józanság fenntartásához.
(Az Egészségügyi Minisztérium „Alkoholbetegség” szakmai protokolljának felhasználásával)