Kutatás és sajtótájékoztató a szintifű használatról

Kutatás és sajtótájékoztató a szintifű használatról

 

A Kék Pont Alapítvány és az ELTE-SZTE a szintetikus kannabinoid (biofű, herbál, szintifű) használók élményeiről szóló közös kutatásáról június 23-án tartott sajtótájékoztatót. Az esemény után Dávid Ferenccel beszélgettünk a szintetikus drogokról, a Kék Pontról és arról, hogy mit is jelent a felépülési szemlélet, amit az utóbbi időben zászlójukra tűztek.

Nézzétek meg Dávid Ferenccel készített interjúnkat:

A sajtótájékoztatón a kutatást a Kék Pont részéről Rácz József szakmai igazgató, valamint Pintér Judit (SZTE) és Kassai Szilvia (ELTE) ismertette.

Dr. Rácz József a kutatás elméleti kereteiről számolt be. Kvalitatív kutatás lévén mindössze 6 főt vontak be, akik 2-6 éven keresztül használtak rendszeresen szintetikus kannabinoidokat és jelenleg rehabilitációban gyógyulnak. Koruk 20-26 év közötti és az interjúk készítésének idején már legalább egy hónapja nem használtak műfüvet. A hónapokon át elemzett interjúkból azt próbálták kihámozni, hogy ez a szerhasználat miként hatott a fogyasztók személyiségére.

Pintér Judit a kutatás módszertanát részletezte. A röviden IPA néven ismert, az elmúlt években terjedő módszer félig strukturált interjúkkal dolgozik, melynek célja minél többet beszéltessék az interjúalanyt. Ennek köszönhetően az elemző bele tud helyezkedni az alany szemszögébe és értehetőbbé válik számára a szerhasználó által bejárt út és a személyiség változása.

Kassai Szilvia a kutatás tapasztalatait összegezte. Szinte minden esetben megjelent, hogy az alanyok nehezen fejezték ki a szintifűvel átélt élményeiket, mely a korábbi, más szerekkel szerzett tapasztalatokhoz nem hasonlított. A kezdeti kellemes hatások hamarabb fordultak negatívba és a használat fennmaradását az elvonási tünetek elnyomásával és egyfajta drog általi irányítottsággal indokolták. Beszámoltak énvesztésről, a személyiségük elnyomásáról és egy újfajta, magába forduló, antiszociális személyiség felerősödéséről. Volt, aki ezt önundorral társította. Kassai értelmezése szerint mindezek a tünetek megnehezítik a kezelésbe kerülést és magát a kezelést is.

Dávid Ferenc, a Kék Pont Biopolitikai Műhelyének vezetője beszámolt a Drogriporter olvasói számára már ismert „dizájner robbanás” 2010-es kezdeteiről és a 2014-es fordulópontról, amikor a szintetikus fű és a katinonok miatt tömegessé váltak az iskolai rosszullétek. A Kék Pont egyik válasza erre a Véleményvezér projekt volt, mely olyan érintetteket vontak be, akiknek sokan adnak a véleményére. Kiképezték őket a szintetikus kannabinoidok káros hatásairól és ezzel az üzenettel küldték őket vissza az iskolába, aminek következtében jelentősen visszaesett a műfű használata. Ismertette a Müszivel közösen végzett Herbállomás projektet is, mely a szintetikus fűvel kapcsolatos hiteles tájékoztatást tűzte ki céljául.

A kutatás korlátai a Drogriporter szerint:

1) A kutatást hat, rehabilitációs programban részt vevő fogyasztó megkérdezésével végezték, ami nagyon kis minta. A kvalitatív kutatásoknak nem is lehet célja általános következtetések levonása, ám a sajtóban gyakran így jelennek meg a kutatási tapasztalatok.

2) A rehabilitációban lévők a drogfogyasztók legproblémásabb rétegét képviselik, élményeik nem feltétlenül egyeznek a fogyasztók túlnyomó többsége által tapasztaltakkal, kiváltképp a rekreációs használókéval.

3) A rehabilitációs folyamat során a negatív élmények nagyobb, a pozitív élmények kisebb hangsúlyt kaphatnak, mint az aktív fogyasztóknál.

4) Kérdés, hogy az élmény kiszámíthatatlanságát vajon az egyes szerek pszichofarmakológiai hatásának kiszámíthatatlansága, vagy a piac kiszámíthatatlansága (gyorsan változó anyagok, dózisok, minőség stb.) okozza.

5) Felmerül a kérdés, hogy amikor fogyasztók ennyire a negatív élményeket hangsúlyozzák, akkor nincs-e erre befolyással az adott szer negatív társadalmi megítélése – ami szűkíti-torzítja a fogyasztó értelmezési horizontját a szociális elvárások mentén.

6) Kérdéses, hogy mennyire elterjedtek az olyan módszerek, mint például a csavarlazító és a patkányméreg (!) használata a szerek “felütésére”. A patkánymérgekben található véralvadásgátló anyagoknak semmilyen olyan pszichoaktív hatása nem ismert, amely indokolná, hogy ilyen célra használják fel.

A sajtó kérdéseire kiderült, hogy a vidéki polgármesterek nem szeretnének tudni a jelenségről, a KLIK-be tartozó iskolák jellemzően egy 45 perces előadással letudnák a prevenciót és csak az alapítványi iskolák szánnának több időt a jelenség kezelésére. A kotyvasztás már a tinédzserek között is beindult, próbaként veszélyes háztartási szerekkel itatják fel a dohányt a kellemes élmény reményében és a mélyszegénységben a cuccozással párhuzamosan megjelent a prostitúció is a fogyasztás költségeinek fedezésére.

A sajtó kérdései és a rá adott válaszok is érdekesek:

A kutatás és a sajtótájékoztató anyagai az alábbi linken érhetők el.

Szöveg: Kardos Tamás, TASZ
Videó: Takács István Gábor, Jogriporter Alapítvány

Forrás: https://drogriporter.hu/kutatas-es-sajtotajekoztato-a-szintifu-hasznalatrol/